Tovább csökkentette az Európai Unió idei kukoricatermésére vonatkozó várakozásait az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) október 26-án közzétett MARS-jelentése. A műholdas megfigyelésekre, meteorológiai adatokra és növénytermesztési modellekre épülő elemzés szerint az uniós szemeskukorica várható átlaghozama hektáronként 6,42 tonna lehet, ami 9 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától, és 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyi eredménynél. A szeptemberi előrejelzéshez képest további 1 százalékkal mérsékelték a becslést. Bár ez önmagában nem jelent jelentős változást, azt mutatja, hogy az őszi időjárás sem tudta érdemben javítani a korábban kialakult kedvezőtlen terméskilátásokat. Fotó: Jayson Roy , Unsplash Magyarországon a legnagyobb a visszaesés A jelentésben szereplő országok közül Magyarország helyzete különösen kedvezőtlen. A szakértők mindössze 3,12 tonnás hektáronkénti szemeskukorica-hozamot várnak, ami 46 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Ráadásul a magyar termésbecslést egyetlen hónap alatt további 7 százalékkal csökkentették. A gyenge eredmények hátterében elsősorban a tartós talajnedvesség-hiány áll. A kukorica különösen érzékeny a vízhiányra a virágzás és a szemképződés időszakában. Ha a növény ekkor nem jut elegendő nedvességhez, romlik a megtermékenyülés, kevesebb szem fejlődhet a csöveken, és csökkenhet a szemek tömege is. Fotó: Katherine Volkovski , Unsplash A szeptemberben érkező csapadék már nem tudta ellensúlyozni a korábban bekövetkezett károkat. Ez azért fontos, mert a kukorica termésképződésének meghatározó szakaszai addigra nagyrészt lezárultak. A késői eső így javíthatta ugyan a talaj nedvességállapotát, de az elveszített terméspotenciált már nem állíthatta helyre. A magyarországi helyzet ráadásul nem elszigetelt jelenség. Ausztriában 7,30 tonnás hektáronkénti hozamot várnak, ami 30 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Franciaországban 6,30 tonnára becsülik az átlaghozamot, 31 százalékos visszaeséssel, míg Németországban 7,88 tonna lehet a hektáronkénti termés, ami 19 százalékkal alacsonyabb a megszokottnál. Az európai helyzet ugyanakkor jelentős területi különbségeket mutat. Romániában a 4,64 tonnás becsült átlaghozam 15 százalékkal, Bulgáriában az 5,76 tonnás érték pedig 34 százalékkal haladhatja meg az ötéves átlagot. Romániában azonban elsősorban a keleti országrész kedvező terméseredményei javítják az országos mutatót, miközben a magyar határ közelében jóval gyengébbek a kilátások. A Magyarországon a legsúlyosabb a kukorica terméskiesése bejegyzés először Magyar Mezőgazdaság-én jelent meg.
Szerző: Kontró József Ilyen helyzetben nézzük meg, milyen őszi takarmánynövényeket érdemes vetni az állatállomány ellátásához. Szerencsére sok őszi tömegtakarmány-növény közül választhatunk. A lehetőségeket azonban meghatározza, hogy a terület öntözhető-e vagy sem: amíg az öntözőrendszer alá bármilyen őszi takarmánynövényt biztonsággal vethetünk, öntözetlen körülmények között jóval nehezebb a választás. Választható fajok Az egyéves olaszperje, illetve Festulolium kiváló tömegtakarmányok, 2-3 kaszálást is kibírnak. Utánuk azonban száraz körülmények között már nem vethető biztonsággal tavaszi kultúra. Vethetők önmagukban, illetve bíborherével társítva is. A lucerna ugyan nem egyéves, hanem telepített kultúra, számolnunk kell vele a tömegtakarmányozásban betöltött szerepe miatt, illetve pillangós növényként a támogatási rendszer része. A rendkívüli aszály következtében viszont sok helyen a korábbi 4-5 helyett csak 1-2-szer kaszálható. A rozsok kiváló szenázst adnak, optimális esetben kedvező beltartalommal. Az erdei rozs (Secale cereale var. multicaule) a hagyományos rozshoz képest azonos termésmennyiség mellett magasabb fehérjetartalmat, illetve jobb emészthetőséget biztosít. Kalászhányás előtt betakarítva korán, általában április harmadik hetében lekerül a területről. A tritikálé kalászhányás előtt betakarítva szintén kiváló minőségű, magasabb cukortartalmú szenázst biztosít, viszont körülbelül egy héttel később kerül le a tábláról, mint a rozsok. Utánuk öntözetlen körülmények között viszonylag nagy biztonsággal vethetünk cukorcirkot, szudánifüvet, illetve mohart. Az Ötös Fogat 25 százalék rozst, 25 százalék tritikálét, 15 százalék őszi zabot, 30 százalék őszi takarmányborsót és 5 százalék őszi bükkönyt tartalmazFotó: Sersia Farm Gabona-pillangós keverékek Változékony időjárású tavaszon komoly gondot okozhat az, hogy egyes magában vetett növényeknek, mint például a rozs, nagyon rövid a betakarítási ablaka, gyorsan elöregszik az állomány. Érdemes ezért keverékekben gondolkodnunk. A gabona-pillangós keverékek rendkívül sokfélék lehetnek. Tartalmazhatnak rozst, tritikálét, zabot, árpát, tönkölyt, a pillangósok közül pedig őszi takarmányborsót, őszi takarmánybükkönyt vagy bíborherét. A leggyakrabban alkalmazott összeállítások a rozs-tritikálé-zab-borsó-bükköny ötös, illetve a tritikálé-borsó-bükköny hármas keverék. A gabona-pillangós keverékeknek számos előnyük van a tisztavetésű kalászosokkal szemben. – Kisebb a műtrágyaigényük: tavasszal 50 kilogramm hatóanyagnál több nitrogént nem szabad kiadni nekik, szemben a tiszta kalászosok (füvek) 90-150 kilogrammos hatóanyag-mennyiségével. – Mivel többféle kalászos és pillangós fajt tartalmaznak, a magas beltartalom megőrzése mellett jobban kielégítik a kérődzők takarmányozási igényét. A Tömegtakarmány őszi vetéssel bejegyzés először Magyar Mezőgazdaság-én jelent meg.
A különböző füvekből, tűzesőből (Heuchera), varjúhájból (Sedum), cipruskából (Santolina) és borostyánfajokból (Hedera) összeállítható kombinációkat azoknak szánják, akik télen sem szeretnének lemondani a szépen díszített erkélyről vagy kertrészletről. Európában már széles körben értékesítik a terméket. Fotó: Floradania Az erre alkalmas növényfajok termesztése és a kész kompozíciók összeültetése néhány éve egy hazai kertészetben is zajlik, a vásárlók azonban még óvatosan választják ezt a terméket. A nemesítők folyamatos megfigyelésekkel és tesztsorozatokkal választották ki a legszebb, legellenállóbb fajokat, és azokat ajánlják különféle összeültetésre. Minden kombináció több dekoratív, strapabíró, ellenálló és fagytűrő növényfajból áll. A készen kínált vegyes beültetések fajai változatosan és jól társíthatók egymással. Egyfajta trendváltást jeleznek, hiszen rámutatnak arra, hogy a magasabb, középmagas és csüngő habitusú növények ősszel és télen is látványosan kombinálhatók. A könnyen kezelhető, alacsony hőmérsékletet is jól tűrő virágkompozíciók ideális dekorációt nyújtanak a hideg évszakban. A kész összeültetéseknek köszönhetően az őszi erkély vagy kertrészlet téli újragondolása egyszerűbb, mint valaha. A Szuperhősök: Téli varázslat bejegyzés először Magyar Mezőgazdaság-én jelent meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai összefoglalója szerint 2026-ban már 1890 hektáron termesztenek sütőtököt hazánkban. Az őszi-téli időszak kedvelt zöldsége változatosan felhasználható, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik, értékes tápanyagokat tartalmaz, és a hagyományos magyar fajták mellett egyre több különlegesség is megjelenik a kínálatban. Az ősz beköszöntével a piacokon és az üzletekben ismét egyre nagyobb választékban kapható a sütőtök. A különböző fajták eltérő ízvilágukkal, színükkel és felhasználási lehetőségeikkel egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a szezonális zöldség a magyar háztartásokban is népszerű alapanyag legyen. A sütőtök valójában több, eltérő tulajdonságú tökfajtát összefoglaló elnevezés, amelyek közös jellemzője, hogy termésüket teljes érettségben takarítják be, és megfelelő körülmények között hosszabb ideig tárolhatók. A Magyarországon termesztett sütőtökök közül a kanadai, más néven sonkatök az egyik legismertebb és legkedveltebb típus. Hosszúkás, körte alakú termése, sima, narancsos-bézs héja és édes húsa miatt sokoldalúan felhasználható. Egyre ismertebb a mély narancssárga húsú, karakteres, enyhén muskotályos aromájú muskotálytök is. A kisebb méretű hokkaido tök intenzív narancssárga színével és különleges felhasználhatóságával hódít: megfelelően elkészítve a héja is fogyasztható. A hagyományos hazai kínálat meghatározó szereplője ugyanakkor továbbra is a nagydobosi sütőtök, amely jellegzetes szürkés-ezüstös héjáról és gesztenyére emlékeztető, édes ízéről ismert. Hokkaido típusú óriástökForrás: Kertészet és Szőlészet archív A sütőtökök Közép- és Dél-Amerikából származnak, és a spanyol, illetve portugál felfedezők közvetítésével jutottak el Európába. A tökfélék családjába tartozó növények rendkívül változatosak: a kisebb termésektől a több tíz kilogrammos példányokig számos méret és forma megtalálható közöttük. A hazánkban elterjedt kanadai sütőtök a pézsmatök (Cucurbita moschata), míg a nagydobosi sütőtök, a hokkaido tök és turbántök az óriástök (Cucurbita maxima) különböző változatai közé tartozik. Bővül a termőterület, meghatározó a hazai termelés A rendelkezésre álló területadatok alapján 2026-ban Magyarországon 1890 hektáron termesztenek sütőtököt. A termőterület 2022 és 2026 között mintegy 30 százalékkal, 420 hektárral bővült. A termesztés az ország több térségében is jelen van, a legnagyobb termőterületek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében találhatók. A 2026-os adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 355 hektáron, Békés megyében 300 hektáron, Bács-Kiskun megyében 240 hektáron, Csongrád-Csanád megyében pedig 223 hektáron termesztenek sütőtököt. Ez a négy megye együttesen a teljes hazai termőterület közel 60 százalékát adja, ami jól mutatja a termesztés területi koncentrációját. A hazai sütőtöktermelés éves mennyisége 35–40 ezer tonna körül alakul. Az import mennyisége az elmúlt években ezer tonna alatt maradt, így a belföldi keresletet elsősorban a hazai termelés fedezi. Az egy főre jutó éves fogyasztás mintegy 3,5 kilogrammra tehető, a sütőtök iránti kereslet pedig évek óta fokozatosan emelkedik. Fotó: Nick Collins , Pixabay A sütőtök termesztésének egyik előnye, hogy a növény viszonylag jól alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez, ugyanakkor a tartós csapadékhiány és a szélsőséges nyári hőség a termés méretére és mennyiségére is hatással lehet. A 2026-os szezonban az aszály a sütőtöktermesztők számára is kihívást jelentett. Az öntözött ültetvények ugyanakkor kedvezőbb helyzetben voltak, így az előzetes várakozások szerint a termés mennyisége és minősége megközelítheti az előző évi szintet. A tényleges eredmények a betakarítás lezárultával értékelhetők pontosabban. A sütőtök az úgynevezett téli tökök közé tartozik. Hosszú tenyészidejű növény, amelyet ősszel, teljes biológiai érettségben takarítanak be. Megfelelő tárolási körülmények között a téli hónapokban is fogyasztható, így a betakarítási szezonon túl is hozzájárul a hazai friss zöldségkínálat fenntartásához. A nagydobosi sütőtök a magyar hagyományok része A sütőtök hazai termesztésének egyik legismertebb képviselője a nagydobosi fajta, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobos környékén vált igazán ismertté. A helyi termesztési hagyományok és a generációkon át végzett szelekció alakították ki jellegzetes tulajdonságait. Szürkés-ezüstös héja, élénk narancssárga húsa és gesztenyére emlékeztető, édes íze miatt a magyar gasztronómia egyik kedvelt őszi alapanyaga. A nagydobosi sütőtök a 20. század első felében már a hazai piacokon túl Európában is ismert és keresett terméknek számított. Francia nyelvterületen Bleu de Hongrie („magyar kék”) néven ismerik. Népszerűségét nemcsak különleges ízének, hanem jó tárolhatóságának is köszönhette. A téli hónapokban a családok számára könnyen hozzáférhető élelmiszert jelentett: megsütötték, különféle ételeket készítettek belőle, magjából pedig tökmagolajat sajtoltak. A hagyományos termesztési ismeretek és a helyi fajták megőrzése ma is fontos értéket képvisel a hazai zöldségtermesztésben. Sokoldalúan felhasználható, értékes tápanyagokat tartalmaz Fotó: Monika Borys , Unsplash A sütőtök népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy egyszerűen elkészíthető, és számos étel alapanyagaként felhasználható. Sütve, krémlevesként, töltve, köretként, főzelékként vagy akár süteményekben is megállja a helyét. Édeskés íze miatt sós és édes fogásokhoz egyaránt jól illik, így a hagyományos receptek mellett új ízkombinációk kipróbálására is lehetőséget ad. A sütőtök magas víztartalmú, rostokat, valamint többek között béta-karotint is tartalmaz, amelyből a szervezet A-vitamint képes előállítani. Emellett C-vitamint és különféle ásványi anyagokat is biztosít. Tápanyagtartalma és változatos elkészíthetősége miatt jól beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe. A sütőtök tehát nemcsak az őszi-téli időszak egyik jellegzetes élelmiszere, hanem a hazai zöldségtermesztés fontos terméke is. A termőterület bővülése, a fajtaválaszték sokszínűsége és a hagyományos magyar fajták iránti érdeklődés egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években is helye legyen a magyar fogyasztók asztalán. A Egyre jobban szeretjük a sütőtököt bejegyzés először Magyar Mezőgazdaság-én jelent meg.
Halláscsökkenéssel, fülzúgással járó állapotok esetén az első lépések egyike a háttérben álló okok kiderítése céljából a hallásvizsgálat elvégzése. Mire számíthat? Szükséges-e beutalót kérni? Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba felnőtt- és gyermekkorban? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat.
Eredményes fogyókúra csak életmódváltással valósítható meg. A súlyfelesleg leadásához diétára és testmozgásra van szükség. Utóbbi segíti a zsírégetést, serkenti az alap anyagcserét, ezek régóta ismert tények. Számos új kutatás rávilágított azonban még egy pozitív effektusra: a legtöbben azok közül, akik sportolnak, általában egészségesebben is táplálkoznak.
Délutáni szunyókálásra a legtöbb embernek csak hétvégenként van ideje. Miközben a szieszta a déli országokban, így például Olasz- és Spanyolországban teljesen szokványos és elfogadott tevékenység, addig itthon sokan még mindig lustának bélyegzik azokat, akik délutánonként alszanak.
A szülés utáni időszakban sok nő szeretne megszabadulni súlyfeleslegtől. A jó hír, hogy a testsúlycsökkentéshez nincs szükség szélsőséges diétákra vagy kimerítő edzésekre. A kulcs a megfelelő táplálkozás, a fokozatosan felépített fizikai aktivitás és a regeneráció egyensúlya. Fontos, hogy a fogyás ütemét és módszereit az anya egészségi állapotához, a szülés módjához és a szoptatáshoz igazítsuk.
